e-mail hirdetés szolgáltatók



Görögországi menekültek és afrikai rászorulók támogatásáról döntött az EU
Német külügyminiszter: nem szabad engedni, hogy szétszakadjon Európa
NGM: a kormány 250 millió forinttal támogatja az önkormányzati adatszolgáltatás javítását
FM: nagy az igény a termelői piacokra
Egymillióan kapnak levelet a NAV-tól



  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok



  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső






    A szavazás szünetel



    Megszépült a környezetünk

    Lelkes önkéntesek a község területén szemetet gyűjtöttek, hogy közterületeink tisztábbak legyenek, azok megszépüljenek. Az önkéntesek bejárták a falu utcáit.

    Általános hírek EU-információk Pályázatok
    Helyi hírek Felhívások Eseménynaptár

    A lengyel elnök megvétózza a legfelsőbb bíróságról szóló törvényt

    Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő, az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabály ellen, melyet élesen bírált az Európai Bizottság és az Európa Tanács főtitkára is.





    A harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatot az államfő aláírja - tudatta Duda szóvivője.

    Andrzej Duda sajtóértekezletén kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultáltak vele a jogszabálytervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelsőbb bíróságról szóló törvény azon előírásait, melyek alapján - mint mondta - "a főügyész beavatkozhatna a legfelsőbb bíróság munkájába".

    Duda hozzátette: a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály összefügg a KRS-ről szólóval, ezért mindkettő ellen vétót emel. Kilátásba helyezte: két hónapon belül két új törvényjavaslatot készít elő, szakértők segítségével.

    Elismerte: a lengyel igazságszolgáltatás "kétségtelenül javításra szorul eljárási, formális, és sajnos sok esetben erkölcsi szinten is". Hangsúlyozta: híve az igazságügyi reformnak, de "ebben a formában ez nem növeli az igazságosság és a biztonság érzetét".

    Duda egyúttal fontosnak nevezte, hogy a változások miatt "a társadalom és az állam ne kerüljön szembe egymással".

    Az utóbbi napokban országszerte megtartott, a bírósági reformot ellenző tüntetésekre utalva "nyugalomra és megfontoltságra" szólította fel a parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság (PiS) párt és a ellenzéki pártok politikusait egyaránt. "Békétlen, politikai háború által háborgatott állam nem fejlődhet úgy, mint egy nyugodt ország" - húzta alá.

    A varsói államfői palota előtt hétfő délelőtt tüntető csoport azt követelte, hogy Duda vétózza meg a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is. Az államfő által jóváhagyott törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni.

    Az első lengyel sajtókommentárok meglepőnek nevezik az államfő lépését. Jacek Karnowski, a WSieci konzervatív hetilap főszerkesztője úgy értékelte: az elnöki vétó lehetetlenné teszi a lengyel igazságügy mélyreható átalakítását. Politikailag a döntés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjeként megválasztott államfő függetlenné válását jelenti - értékelte Karnowski.

    A PiS-többségű parlament már elfogadta mindhárom jogszabályt. A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének fenntartása. A 25 fős testületnek 15 bíró is tagja, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás értelmében megszűnt volna a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátuma, utódaikat pedig a szejm választotta volna meg, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. A javaslatba az államfő javaslatára került bele, hogy ne egyszerű, hanem háromötödös többséggel lehessen megválasztani a KRS új tagjait.

    A legfelsőbb bíróságról szóló tervezet az eddigi négy helyett három kamarát hozott volna létre, megváltoztatta volna a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjba küldte volna a jelenlegi bírákat, hacsak az államfő kivételt nem tesz valakivel. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki a KRS javaslatára.

    A tervezett átalakítások miatt az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács is komoly aggodalmának adott hangot, mert úgy ítélték meg, hogy a kormányon lévő, jobboldali, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, csorbítva a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállamiságot. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a múlt héten már arról beszélt, hogy a brüsszeli testület "nagyon közel" áll ahhoz, hogy javasolja Lengyelországgal szemben annak a még sosem alkalmazott eljárásnak a megindítását, amelyre az Európai Unió szerződésének hetedik cikke ad lehetőséget az unió alapértékeit súlyosan megsértő országokkal szemben.

    MTI



    Felhasználónév:
    Jelszó:



    Közérdekű adatok



    Vélemények a honlapról
    Helyi ügyek
    Miért nem frissítik a honlapot?



  •  
  • Polgármesteri hivatal
  •  
  • Letölthető űrlapok
  •  
  • Rendeletek
  •  
  • Testületi ülések
  •  
  • Üvegzseb



    Helyi pályázatok










    Szakadáti templomtörténet